Egy fekete vizsloid esete a szépségversennyel... avagy innen szép nyerni :D
2018. június 18. írta: Silent Hill Z

Egy fekete vizsloid esete a szépségversennyel... avagy innen szép nyerni :D

Munka, iskola és hasonló ínyencségek miatt megint csak nem tudtunk kimenni a telekre. Igen komoly elvonási tüneteink vannak, úgyhogy kénytelenek vagyunk pótcselekvésekkel túlélni. Az egyik ilyen pótcselekvés Mázli benevezése volt a helyi, önkormányzat és kutyamentő szervezetek által szervezett kutyaszépségversenyre.

Mindössze 5 kritériumnak kellett megfelelnie: legyen szép, tudjon póráz mellett sétálni, parancsszóra leülni, feküdni, plusz még valami extrát.

Nos, ebből Mázli a sétán azonnal elhasalt. Nem tud ugyanis szépen, elegánsan pórázon sétálni. Vadászeb, abból is makacs, önfejű, ő vezetni akar, úgyhogy ilyen-olyan hűdeokos módszerek ide, még annál is okosabb módszerek oda, a kutyasétáltatás nálunk úgy néz ki, mint a sárkányeregetés.

Hát igen. 4,5 hónapos volt, amikor kidobták a tesóival együtt valahol Monor környékén, őt elütötte egy autó, így törött lábbal, közvetlenül az állatorvostól fogadtuk örökbe - szerelem volt első látásra.

20_kutya2_1.jpg

Nem tudjuk, milyen múltja lehetett, az biztos, hogy kavicsot evett még hónapokon át, és a mai napig hihetetlen szeparációs szorongása van - viszont tűzbe menne értünk, küldetésének érzi, hogy megvédje a családot. A póráz húzása is emiatt van - ő akar vezetni, mert akkor érez minket biztonságban. Gondolkozik, megoldást keres. Nem igazán érti, miért kellene mellettünk mennie, amikor neki az utat kellene figyelnie. Kemény dió :) Lemozgatni pláne...

Ülni/feküdni elvileg tud - gyakorlatilag ennyi kutya között nem a legegyszerűbb. Az extra műsorszám a korábban viccből betanított pitizés volt, na meg a korábban szétrágott TV távirányító 1 centis, zacskóba ömlesztett darabjainak a bemutatása - mint Mázli szabadidős tevékenysége.

15578877_1018859821552129_8314737968618440926_n.jpg

Viccből vittük ki, mert ha már egyszer nem jutunk ki Zebegénybe, legalább csináljunk valamit, aminek semmi értelme - max. jó sokáig röhöghetünk azon, hogy Mázli, a kis keverék vadászeb egyszer még szépségversenyen is járt.

Igen, megnyerte a közepes méretűek csatáját.

35435921_190914131628277_9136735678841749504_o.jpg

Fekete kutya - aki ki tudja miért, a legnehezebben örökbeadható (ld. fekete kutya szindróma). Egy fekete kutya, aki nálunk családtag.

Úgyhogy hajrá, nem kell félni a fekete kutyák örökbefogadásától - gyönyörűek, okosak, szépek ők is, pont úgy, mint a fehér kutyák :D 

A bejegyzés trackback címe:

https://silenthillz.blog.hu/api/trackback/id/tr8014055314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.19. 07:02:19

Minden kutya családtag ott, ahol szeretik. Ez alap. Nem is kérdés. A kutya nem ami, hanem aki. Ez a kutya úgy szép és tökéletes ahogy van, szeret és szeretik. Mi kell még?

Én még soha nem hallottam erről a "fekete kutya nehezen örökbe adható" dologról. Van erre valami statisztika? Kizárt, hogy van. Így elsőre tanyasi legendának tűnik. A fekete kutyák gyönyörűek, persze, hogy azok. Minden kutya: tündér. Még a ronda is.

Silent Hill Z 2018.06.19. 07:22:17

@zord íjász: Nekem annyia privát statisztikám, hogy Mázli tarka tesói néhány nap alatt gazdira leltek, az ugyancsak fekete tesója meg hónapokig várta az igazit, hiába hirdetgették.

Egyébként az állatvédők is ezt állítják (ki tudja hányszor olvastam) és anno az Illatos útról is volt egy 2014-es cikk, amiben ezt írják: "Állatvédők tavaly 636 kutyát vittek el az Állategészségügyi Szolgálattól. Többségük külföldre kerül, nyugaton ugyan is keresik az esélytelen, szomorú szemű idős kutyákat. A legnehezebb a keverék, kan, fekete idős kutya örökbeadása. Magyar embernek nem kell ilyen kutya - árulta el dr. Kozma Tamás."

Silent Hill Z 2018.06.19. 07:29:06

@zord íjász: Ez is egy érdekes cikk... kutyabarat.hu/hasznos/3065/mi_all_a_fekete_kutya_-_effektus_mogott

Nagyon vicces a 10 pont a végén - mi is pont ezt tapasztaltuk :D A fekete kutyának ráadásul marha jól áll a fehér csokornyakkendő :D

10 ok, hogy miért jó fekete kutyát választani!
1. Könnyű megtalálni a hóban
2. Elnyeli a hőt
3. Egy fekete kutya mellett karcsúbbnak tűnhetsz
4. Lehet vele éjszaka bújócskázni
5. Soha nem tűnik koszosnak
6. Minden ruhádhoz megy
7. A gyönyörű fekete kabátodon nem látszik a szőre
8. Szalonképes minden alkalomra
9. Egy sötét, téli estén jó hozzá bújni, ha fázol
10. Egy fekete kutya is éppen olyan szerető, hűséges és megbízható eb, mint világosabb színű társai, mert ugye nem a külső számít.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.19. 07:35:19

@Silent Hill Z: Ebből is kitűnően látszik, milyen idióta emberek vannak, ami főleg azért meghökkentő számomra, mert jó esetben itt olyanokról beszélek, akik kutyabarátok/állatbarátok, és szeretetből, szívjóságból veszik magukhoz az elárvult kutyákat, tehát elvileg értelmes embereknek kéne lenniük. Rémisztő.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.19. 07:41:48

@Silent Hill Z: Ez a tíz pont rémlett valahonnan a blog.hu harcmezőkről, de nekem nem kell bizonyítani, így eleve nem raktároztam el, függetlenül attól, hogy vicces-e. Persze az, de az már elég kiábrándító, amikor viccesen kell szemléletváltást elérni egy alapvetően teljesen érthetetlen és értelmetlen, minden létező racionális szempont alapján megmagyarázhatatlan gondolkodásmódban. Fekete kutya. Juj.

"Emberek, vessetek a mókusok elé." (W. A)

Attilajukkaja 2018.06.19. 13:13:55

@zord íjász:
"Kizárt, hogy van. Így elsőre tanyasi legendának tűnik."
Miért lenne kizárt? Mert te még nem hallottál róla? Kérdezz meg bárkit, aki kutyamenhelyen dolgozik. Ők mindig is azt mondják, hogy a nagytestű fekete kankutyákat a legeslegnehezebb örökbe adni.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.19. 17:59:39

@Attilajukkaja: Természetesen az értetlenségemnek adtam csak hangot, mert annyira valószínűtlennek tűnt, hogy ilyesmi létezik. A "kizárt" jelző tehát, amit alkalmaztam, a megrökönyödésemet hivatott jelezni inkább, semmint a bizonyosságot. Bár jobban örültem volna/örülnék, ha igazam lenne.

Úgy tűnik nincs. Ami ritka, mert egyebekben jól látod a dolgot: én mindent tudok. Amit pedig nem, azt a bátyám tudja.

élhetetlen 2018.06.19. 18:01:04

@zord íjász: Falusi háztartás, régen. Hat kutyát „fogyasztottunk el”, míg éltek a szüleim, ezek közül három volt fekete kan, természetesen mind keverék. Kicsit más volt a kutyatartás, néha dolga is volt a kutyának. És voltak helyes dolgok. Mikor az Öreg eljutott odáig, hogy Apa a malacokat akarta betereltetni vele a sárból, akkor, hogy ne mondják, hogy nem csinál semmit, megkergetett három tyúkot a százaz részen. Ilyenkor jött a második kutya, és az Öreg attól kezdve, már csak evett, aludt, vagy játszott a fiatallal, vagy a macskákkal, általában seggen ülve, mert a hátsó lábai már hol megtartották, hol nem. 17 éves koráig élt, egy este nem ette meg a vacsoráját, és reggelre elaludt. Még egyszer volt két kutyánk egyszerre, és ez az egész a ronda kutyáról jutott eszembe. Annyira csúnya volt, hogy ott sem kellett, ahol született, és elpasszolni sem tudták. Anyunak persze belefért. Képzelj el egy görbe rövid lábú, hordótestű fehér, drapp kutyát, akinek nyaka sincs, és malacfeje van, és úgy harminc centi magas. És esetlen volt, ügyetlen volt és nagyon buta, de imádnivalóan kedves, aranyos, jóindulatú. De megismétlem, nem láttam még rondábbat.

Attilajukkaja 2018.06.19. 18:18:02

@zord íjász:
"annyira valószínűtlennek tűnt, hogy ilyesmi létezik. A "kizárt" jelző tehát, amit alkalmaztam, a megrökönyödésemet hivatott jelezni inkább"
OK!

"Ami ritka, mert egyebekben jól látod a dolgot: én mindent tudok. Amit pedig nem, azt a bátyám tudja."
Ez jó! :o)))
Szerintem a fekete kutyáktól való ódzkodás abból fakad, hogy félelmetesebben néznek ki, kevésbé cukik sokaknak, mint a világosabb színűek. A fekete macskáknak is rosszabb a PR-juk, mint a fehéreknek.
Én nem osztom ezt a nézetet, de sokan igen. :o(

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.19. 18:29:31

@élhetetlen: Látatlanban is imádom mindegyik volt kutyátokat. Miközben olvastam, már előre rettegtem, hogy most azt fogod írni, apukád lepuskázta az öreg kutyát, amikor már nem tudta ellátni a feladatát (ilyen elegánsan mondják ezt faluhelyen, a kikötött kutya lemészárlására) Hála az égnek, nem ezt írtad, de, ha volt ilyen, azt ne meséld el, tudni se akarom.

Ronda kutya? Olyan nincs.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.19. 18:33:54

@Attilajukkaja: "Ez jó! :o)))"

Régi szólás-mondás. Nem láttad a Világok harcát Tom Cruise-val? Abban is felbukkan például.

Ahány fekete kutyát láttam eddig, kicsit-nagyot, mind zabálnivalóan cuki volt. Mondjuk a vonatkozó kérdésben az én véleményem kevésbé releváns, mert aki azt állítja, hogy nálam jobban imádja a kutyákat, az hazudik.

élhetetlen 2018.06.19. 21:07:27

@zord íjász: Nem vagyok álszent, öltünk falun. Csirkét, kacsát, disznót, és egyszer egy bárányt. (Személy szerint csirkét sem öltem, maradok a bontott csirkénél). A sztori erről szól. Anyai nagyanyámtól kaptunk egy bárányt, és kicsaptuk a tyúkudvarba, ahol egyébként a kutya is volt, hogy majd húsvét táján levágjuk. Eltelt egy hét, anya azt vette észre, hogy soványodik, fogy a kutya. Még egy hét, még soványabb. Már felmerült az állatorvos kérdése, mikor lebukott a bárány. (azért negyven éve nem száraztápot vettek a kutyának, hanem ette a vacsora maradékot). A fehér pofikája vastagon pörköltszaftos volt. Ugyan kapott enni, de megette minden alkalommal a kutya vacsoráját is, az meg hagyta, mert saját háztartásbelit nem bántunk. És a következő időben vagy felügyelet etetésnél, vagy a bárány elzárva arra az időre. A kutya túlélte a hosszú böjtöt. Egyébként én nem vagyok elkötelezett, ugyanúgy szeretem a macskákat is, és lovunk is volt kettő, nem verseny, hanem igáslovak, és a disznókat is imádtam. Az sem semmi, mikor egy két és fél mázsás állat lefekszik úgy szoptatni, hogy a 13 malac közül egyre sem fekszik rá. És az sem semmi, mikor az ennél is nagyobb kan hanyatt dobja magát az udvaron, négy láb az égnek, és tíz percig vakargatni kell a hasát, mert neki az kell. Na, elég a hülyeségeimből.

Silent Hill Z 2018.06.19. 22:12:34

Na... kicsit a fekete kutyákról. Ha Mázlival sétálni megyünk, valami miatt a gyerekek mindig megállnak és meg akarják simogatni. Gondolom olyankor cukin néz. Mindegy, hol állunk meg, mindig van valaki, aki rácsodálkozik, milyen szép a bundája (amin ugye még a nap is pofára esik, úgy csillog) - Mázli leül ilyenkor, és a lábát a gyerek kezére teszi, és puszit ad, és a világ legcukibb kutyája fejjel néz, na meg begyűjti a bókokat. Ugyanez a kutya a kerítésnél szó szerint halálra ijeszti az embereket. Őrzi a házat - és szívrohamot kap aki a kerítés előtt elsétál, olyan vadul támad. Olyankor ő egy ijesztő, fekete, ugatós kutya. Nem lennék egyetlen betörő helyében sem. Na most egy menhelyen nem biztos, hogy a (mellesleg fekete) kutya mindig a legyélagazdimcukimukitündibündikutyavagyok arcát mutatja, elég, ha csak épp bambán vagy szomorúan kifelé néz a fejéből, sokan már akkor is úgy gondolják, hogy kevésbé vonzó, mint a világosabb, tarkabarka társa. Csak mert a fekete szín komor. Egyébként meg pont a fekete szín miatt csillog ennyire a bundája, ráadásul soha nem megy ki a divatból :) (A megoldás egyik lehetséges kulcsa - jó képet kell csinálni a kutyáról... ahol a tündibündicukimuki arcát mutatja - olyankor mindegy a színe, ő csak egy cukorfalat kutya)

Gigafun 2018.06.19. 22:36:59

Lehet, hogy a fekete kutyák ijesztőbbek az átlagnál, de egy albiró dobermannál rémisztőbbet még nem láttam. Olyan, mint egy szellemkutya.
www.waggingtonpost.com/wp-content/uploads/sites/699/2017/06/doberman.jpg

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.20. 06:19:18

@élhetetlen: "Na, elég a hülyeségeimből."

Nem hülyeségek ezek, hanem nagyon komoly dolgok. Én is eszem húst, és persze, hogy valahol-valakik levágják-feldolgozzák azt, ami az asztalomra kerül. De azt szoktam mondani, ha egyszer csak eljönne az az idő, hogy mindezt senki nem tenné meg helyettem, és nekem kéne végeznem egy disznóval, már aznaptól vegetáriánus lennék. ( az éhezés szélsőséges eseteit most hagyjuk) Oké, mondjuk halat ennék, azt esetleg megölném. De egy disznónak, egy szarvasmarhának a szemébe én képtelen lennék belenézni: egész életében bízott bennem, aztán kést emelek rá. A disznókról amúgy is külön filozófiai eszmefuttatásokat tudnék tartani, amelyet talán a Vuk című opusz egyik mondatával lehet összefoglalni: "Hát azt hiszed téged szeretetből etet?" ( a róka gondolatai a békésen szunyókáló disznóról, az ólban) A disznó egy intelligens állat, hihetetlen szeretettel tud nézni az emberre, és az a jelenet, amit írtál a vakargatásról, pontosan igazolható és igaz. Én nem tudnám megölni.

Van nekem egy blogposztom, (nem kell megijedni, nem olvasásra buzdító reklám ez itt) ami gyakorlatilag egy az egyben a falusi életnek erről a tanító-játszótér szerepéről szól, az élet és a falu/falusi ember kapcsolatáról ( a kutya lepuskázása is benne van) és konkrétan az általad is említett dologról.

"...Az állatokkal munka van a háznál, de az állatok egyben a kert, az udvar lakói is: állandó jelenlétük a felnőttek és a gyerekek világa közötti egyik kapocs. Jó esetben, az a gyerek, aki állatokkal (akár egy kertvárosban, kedvtelésből tartott állatokkal) együtt nő fel, felelősségtudatra tesz szert. Az aki beleszületik a falusi létbe, hamar és sokat tanul ennek az életnek a szikárságáról is. Van ideje elgondolkozni és tanulni Az Életről és A Halálról, a haszonállatok példáján keresztül. A ló, amit annyira szeretett, és amelyiknek olyan sokat ült a hátán, megöregszik, a vidám malac meghízik. Finom a sertéspörkölt, a tyúkhúsleves és borjúpaprikás is. A haszonállatnak hasznot kell hajtania, és amikor eljön az idő, a játéknak vége. A kondér és a tepsi a haszonállat életének végállomása. A gyerek rájön, hogy nem szeretetből etetik a sertést. A halál visítása, a pálinka és a vér összekeveredő szaga, olykor örök emlék marad: szerintem így lesznek vegetáriánusok egyesek. Lovat vágóhídra vinni? Hosszú éveken át tartó, hű szolgálata után, lókolbászként fogyasszam el a barátomat a tányéromról? A szárnyasok halálának elfogadása valószínűleg könnyebb, nem beszélve a halakról, ünnepek idején vagy pl. a folyók, halastavak melletti településeken, ahol ez adottság, de a gerincesek egy adott kategóriája felett, ezzel már meg kellett bírkózni lelkileg, úgy hiszem.

Egészen más ez, mint lecsupaszított, megtisztított, feldolgozott, becsomagolt, a halál rítusaitól megfosztott szépen elrendezett tőkehús-állattetemeket dekára vásárolni a hentespultból. A falusi gyerek egészen korán megtanulja, megérti, hogy "Dezsőnek meg kell halnia" és Dezső, az nem csak fél kiló sertéscombot jelent az ebédhez, hanem annak az élőlénynek a húsát, akinek a múlt héten még nevetve vakargatta a fülét, és akinek a hiánya beépül az udvarba… és a gyerek tudatába. A halál nem játék..."

zordidok.blog.hu/2016/06/13/a_jatek_tere

Elég a fotókat megnézni, ehhez illeszkedik, és neked ismerős lesz valószínűleg a hangulat.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.20. 06:21:07

@Silent Hill Z: A kutya a feladatát végzi. A kerítésen belül: őriz. Odakint nincs rajta felelősség, ott lehet haver, mert ott van mellette a falkavezér, és nincs az őrizendő területen. Teljesen rutinszerű.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.06.20. 06:26:17

@Gigafun: Fantasztikusan jó kép. Imádom. A dobermann amúgy is egy zseniális felépítésű és fejre is nagyon kutyaszerű kutya (hála az égnek ezt az idióta farokcsonkító szokást is betiltották már több országban), de ez az albínó gyerek ott a szélen, egyszerűen pazar.

Ezt a fotót elmentettem, tuti, hogy felhasználom egyszer valamelyik blogposzt nyitányának, asszociatív illusztrációként valamelyi témához. (csoporthoz tartozás, idegenség, kirekesztés, politika, stb) Köszi.

élhetetlen 2018.06.21. 23:00:56

@zord íjász: Belenéztem a blogodba, (te is belenézhetsz az enyémbe, ugyan nem tematikus, de lgalább nem hosszú, és az első bejegyzés volt a kutyátlanul). Most a lovakról. 3 éves koromtól 13-ig volt ugyanaz a két lovunk, és szintén három évesek voltak, mikor hozzánk kerültek. Apa fuvarozott velük. Igen, láttam kocsisokat, akik ostornyéllel ütötték a lovat, apa viszont úgy volt ezzel, hogy végülis a munkatársai, és a munkatársakat nem ütjük meg. És eljött az idő, mikor már sok volt nekik a fával megrakott kocsi az erdőn, szakadékon, úttalan utakon keresztül, le kellett cserélni őket. „Lovat vágóhídra vinni?”. Van más megoldás is. Eladta őket, úgymond nyugdíjas állást keresve nekik. Idős bácsi, aki három kilométerre elment az üres kocsival, egy lóval a szőlőbe, este meg haza. Ez nem volt strapa a lónak, csak egy kis testmozgás. A másikat, aki a kedvencem volt, nem láttam többet, mert két faluval arrébb került szintén jó gazdához, én meg már nem éltem otthon. Szóval lehet így is. Ps. Annyival vagyok „rosszabb” nálad, hogy a halat is csak filében. Az utolsó bejegyzés a blogomban, hogy kaptam egy fácánt, de azért a haver megrökönyödött, mikor mondtam, megnyúzva, kibelezve kérem, mert különben esélyem sincs. (Lehet, hogy nem kapok többet, de akkor majd veszek bontott fácánt).
Még valami, ha belenézel a blogba, ez a szuper vadászkutya otthon olyan, mint egy macska, felmászik a gazdi ölébe, bújik a nyakához, éppen csak nem dorombol.
Na, jó éjszakát!