"A pillangóhatás vagy pillangóeffektus kifejezés magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben. Az alapelv az, hogy egy kaotikusan viselkedő állapotjelzővel bíró dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai véletlenszerű folyamatok pozitív visszacsatolásai révén nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését. Az elv népszerű és elterjedt, de pontatlanul és túlzóan idézett megfogalmazásai szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”" (forrás: wikipédia)
Hallottad? Bezár a bulinegyed! Na jó, ez nem igaz, csak szokás szerint szabályozzák - de tény, hogy a belvárosi legénybúcsúk ideje lassan lefutóban. Már az AirBnB is tiltja. Bizony ám! Drága is, macerás is, hazamennyi is bonyolult, a szomszédok is idegesek - mennyivel jobb egy olyan kis Budapest melletti falut megcélozni, ahol szabályozás ugyan akad, de betartatni a kutya se fogja - meg eleve, ki itt a Jani. Ki kell bérelni egy kis két fős házikót, körbe kell röhögni az őslakókat és pihenni vágyókat, és üvölteni ahogy a csövön kifér - hiszen vidéken vagyunk, ott meg ugye mindent szabad. Befér vagy 10 ember, aludni úgysem kell, meg eleve, seggrészegen a fűben is elvan az ember - úgy még hányni is jobb. Örüljenek, hogy jön a pénz, 2 fő után még az IFA-t is befizetik, tapsikoljanak csak a helyiek. Ez ám a minőségi turizmus!
A COVID első hulláma alatt nem igazán mertünk kimenni a nyaralónkba – akkor is csak laposkúszásban a kertek alatt, nehogy valakinek feltűnjön, hogy sutyiban be szeretnénk lopózni néhány órára, hogy zárt kapuk mögött levágjuk a füvet. Legálisan persze, de mégis attól tartva, hogy csak mert dögvészt hordozó pesti népek vagyunk, éjjel ránk gyújtják a házat.
Nem lett persze semmi gond, valószínűleg összesen néhány hangember hangja szállt csak túl magasra, túl hangosan, közben feloldották a korlátozásokat is, úgyhogy a befizetett adónkért cserébe végre szabadon használhattuk a saját a nyaralónkat!
Az idegeneket tűzzal-vassal-korlátokkal-plakátokkal üldözni próbáló kicsi falvak és városok nyárra megteltek, mintha mindenki úgy érezte volna, hogy ha menni kell, hát menni kell, a COVID nem válogat, nem halhat meg anélkül, hogy legalább egyszer ne lássa a Dunakanyart, ne menjen be Zebegény központjába, ne egyen egy rétest a faluban - a legénybúcsút is meg kell tartani valahol.
Úgyhogy jöttek. Jöttek azok, akiket mindenki szeretettel vár - érdeklődnek, nyitottak, kíváncsiak a falura, élvezik mindazt, amit Zebegény jelent. Autóval – mert az kényelmes, Vonattal – mert az gyors, na meg hajóval, mert az egyrészt insta-pozitív, másrészt a Mahartnak hála már egy marék mogyoróért romantikus élményben lehetett része mindenkinek. A hajónak hála sokan még Nagymaroson leparkoltak, úgyhogy a Mahart azt kell mondjam, hogy egyszerűen hatalmasat alakított. Kicsit ugyan szűkösen lehetett elférni a faluban, de legalább beindult az élet. Az az élet, amire Zebegény is büszke lehet.
A Dunakanyar és a dunai körjárat nyár végére egyértelműen mindenki számára bakancslistás programmá vált. Végre esélyt kaptak a helyi üzletek is, be lehetett ülni enni, meg lehetett inni valamit a teraszon – hatalmas dübörgéssel beindult az élet.
Ez marha jól hangzik, ugye? Mármint a dübörgés – ami a bulikat kíséri. Csak mert azok is jöttek, akik azt se tudták, hol vannak - Budapest alig egy óra, úgyhogy ez még belefér, a szállás is olcsó, cuki kis faházakat lehet bérelni - komplett kerttel, terasszal, a képek is Insta-pozitívak. Piát meg majd hozunk a Tescoból. Gyerünk skacok, fényképezzük, hogy csapatjuk a naplementében, a Face majd beállítja, hol is vagyunk most - nekünk fogalmunk sincs róla. Be kell pótolni az elmaradt hónapokat.
Naná, hogy Pilismaróton is beindult a buli, a szokásos nézésétjárását vasutas-szülinapot is telibe kaptuk, az elmaradt esküvőket is olyan tempóban (és hangerővel) kezdték bepótolni az erdei táborban, hogy mindenkinek tátva maradt a szája - főleg, mert egy-egy buli miatt adott esetben a fél falu nem tud aludni. Persze mindig a másik fele – kivéve, amikor két irányból is jött a zaj. Na akkor senki. Csak az menti a helyzetet, hogy néha felbukkan néhány lelkes önkéntes, aki odasétál és megkéri őket, hogy halkítsák le a zenét – vagy hívja a rendőrséget. Én egyébként az utóbbira szavazok. Rájuk legalább hallgatnak.
Most itt tartunk. Persze, a fenti leírásokban sok a sarkítás, hihetetlenül sokan pont a romantika és a békés pihenés miatt jönnek/jönnének - a gond tényleg csak az, hogy elég 1-2 olyan csapat, aki nem így gondolja és lőttek a romantikus Duna-nézős, borozgatós estének.
Sokan érezzük azt, hogy ez így nagyon gáz és nem mehet tovább. Zebegényt előbb vagy utóbb megeszi a zaj. Megeszik a túlhangosított esküvők, agglegénypartik, a partyházak mélynyomói, na meg a túlpartról és a Dunáról jövő minden más.
Vannak ugye az országos szintű törvények, amik definiálják, mi a csendháborítás. Vannak a helyi rendeletek – amik adott esetben még jobban bekeményítenek. Na meg vannak azok, akik magasról tojnak arra, hogy vannak ugye a törvények és a rendeletek. Csak egy dolog létezik: a bulihoz való jog. Mindenki más bekaphatja. Minek jött ide.
Ezen a nyáron viszont végre elindult valami.
Egyre többen kezdték kimondani, hogy elegük van ("Tele a tököm"), egyre többen kezdtek kiállni azért, hogy a törvények és helyi rendeletek ne csak tapétának legyenek jók, hanem végre be is tartassák őket.
Legyen végre csend és nyugalom, lehessen végre aludni, a turisták is nyugalmat és romantikát kapjanak a pénzükért a tucc-.tucc és a legénybúcsúk részeg kurjongatásai helyett. Aki meg bulizni akar, bulizzon, de visszafogottabban, vagy a 4 fal között - úgy, ahogy a törvény előírja, mások nyugalmát nem tönkretéve. Ne a rendőröknek kelljen mindig kimenniük, ők foglalkozzanak a bűnnel és a bűnözőkkel.
Most itt tartunk. Elindult valami, ha minden jól megy, lassan egyesületet is alapítunk. A cél egyszerű: kecske is és káposzta is. Élni és élni hagyni.
Jelenleg a helyi önkormányzat válaszára együttműködésére várunk. Elvileg nyugalmat és egy élhető, turizmus szempontjából vonzó Zebegényt szeretnének ők is - előbb vagy utóbb nekik is lépniük kell..
Addig viszont ha te is úgy gondolod, hogy jó ügyért harcolunk, gyere, csatlakozz hozzánk, a ZebegÉRT -Zebegény nyugalmáért,tisztaságáért,természeti értékei megóvásáért csoporthoz a Facebookon! A látszat ellenére a háttérben komoly szakmai munka zajlik, ha szívesen tennél is valamit egy nyugodtabb, éjjel is romantikus Zebegényért, írj, sok szeretettel várunk téged is!
UFF � Na meg Peace � Kriszti